Augusztus 21-én végre jó idő volt, tán a negyedik, ötödik szép nap az utóbbi két hónapban. Egy hét eső és szélviharok után végre kiszabadultam, és elindultam a hegyre. Csodás idő volt, nagyon szép képeket készítettem, így azután a készített 150 kép harmadát idemásoltam. Nehéz volt választani. Csodásan éreztem magam. Gyönyörű zöld volt minden, a birkák bégettek, csigaforgatók repkedtek, és kirándulni indultak a helybéliek.
Új ház, friss zöldtetővel.
Ezen a kapun átjutva lehet fölmenni a hegyre. A birkák miatt van, hogy le ne jöjjenek a városba.
Nem volt félős, elég közel lehetett menni hozzá.
Jól látszik a fjord vizén, amikor az apály és a hullámok találkoznak.
...és ezen is látszik az áramlások találkozása.
Kicsit meredek...
Víztárolók, itt gyűjtik a település ivóvízét.
Eddig jöttem föl, fáradt voltam ahhoz, hogy följebb menjek. Majd a legközelebbi szép napon.
Az ott egy fűszál a kép közepén.
Gyűlik a téli takarmány. A jó időben mindenki ment begyűjteni a már régebben lekaszált szénát.
Talán valami pince lehet a domb alatt, erre utalnak a felülvilágítók.
Az egyik barátom. Itt már szerepelt.
Nagyon zöld.
Ott lent lakunk.
Hiányzik Beni és Lili (is).
Közkívánatra, a csigaforgató, a Feröer-szigetek nemzeti madara. A film még Eysturoyon készült 2013. július 13-án.
