Ma, február 23-án van a tavasz első napja, mondta Hanna. Fura, hogy egy hónappal korábban, mint otthon, de igaz. Hitetlenkedve nézem az otthoni havazásos képeket, majd kinézek az ablakon, és érzem a tavaszt.
Összeszedtem pár képet, hogy Ti és érezzétek, vége a télnek, itt a tavasz :))))))
A sok kis patakocskával szabdalt mező. Azok a fekete pontok a birkák, a háttérben meg a fjord eleje, tőlünk jobbra van Tvøroyri. Szemben meg a havas hegyek, Arrafelé megyünk Vágurba, meg Fámjinba, meg Porkeribe.
A kórház fölött van egy kis fenyőerdő, ültetett, mert a Feröer-szigeteken nincs fa, csak, amit ültettek. És körbe van kerítve, talán, hogy ne egyék meg a birkák? De a fenyőt? nem tudom, Mindenesetre biztos nem a fatolvajok miatt. Itt nem lopnak, az ajtót se zárjuk, ha boltba megyünk, akkor se, ha jön valaki, kopog, majd bejön. (Azóta megtudtam, tényleg a birkák miatt kerítik be a csöpp erdeiket, karácsonykor a főtéren fölállított karácsonyfának is nekiestek...)
A tavasz áldozatai a kosok, még nem mehetnek a jerkék, meg az anyajuhok közé, nehogy túl korán jöjjenek a kisbárányok. És nem is mindegyik mehet, csak a szebbik, övé lesz az összes.
A rengeteg patak egyike. A víz mindig folyik a rengeteg eső miatt, mégis tavaszi a hangulatom tőlük.
Óli kertje. Nem igazán foglalkozik vele. Hamarosan bevetem magam, hiányzik a kertészkedés.
Bokor Óli kertjében.
Levelek :))))
Olyan mint egy asztal, pedig valami verseny során emelgették.
...és levelek...
Engedj ki! Várnak a lányok...
Amikor meglátott odajött hozzám. Most érdeklődő tekintettel figyel.
Sputnik is érzi a tavaszt, alig van itthon, ha meg hazajön, eszik, iszik, bámészkodik egy kicsit, és megy ki megint.
A hölgy Óli unokaöccsének, Jón Elinek a jószága.
Ő is, Anyukája meghalt, cumisüvegből etették, nagyon kezes jószág.
A nagy vesztesek, legalábbis idén, mert ők a tavalyi kosok, idén biztos sokáig lesznek bezárva.
Engedj ki!
Óli háza a fjord felől, előtte a kert.
Madarak a vízen. Sokat nézzük őket az ablakból.
Segítség! Szamár? Öszvér? Vagy valami kis termetű ló? Aki tudja, írja meg!